Elektromos kazán fogyasztása a fűtőpanelekkel szemben
Elektromos kazán fogyasztása a fűtőpanelekkel szemben
Elektromos kazán vagy helyiségenként felszerelt fűtőpanel? A rövid válasz attól függ, hogy van-e már használható vizes fűtési rendszer az épületben.
Ha teljesen új elektromos fűtést kell kialakítani, és nincs meglévő csőhálózat, radiátor vagy padlófűtés, általában a fűtőpaneles rendszer az egyszerűbb és kisebb beruházású megoldás.
Ha viszont már rendelkezésre áll egy jó állapotú vizes rendszer, annak megtartása és elektromos kazánnal történő üzemeltetése is racionális lehet. Különösen akkor, ha fontos a meglévő padlófűtés vagy radiátorok használata, illetve központi fűtést szeretnénk.
Fogyasztás szempontjából egyik rendszer sem hőszivattyú: a villanykazán és a fűtőpanel is közvetlen elektromos ellenállásfűtés. Azonos hasznos hőmennyiség előállításához ezért közel azonos nagyságrendű villamos energiára van szükségük.
A fűtőpanel rendszerelőnye elsősorban:
- a közvetlen hőleadás;
- a keringetőszivattyú hiánya;
- a helyiségenkénti szabályozás;
- a kisebb beruházás;
- az egyszerűbb karbantartás;
- a decentralizált felépítés.
A villanykazán előnye:
- a már meglévő vizes rendszer hasznosítása;
- a padlófűtés vagy radiátorok megtartása;
- az egyenletes központi hőleadás;
- a használati meleg víz rendszerbe integrálásának lehetősége;
- az, hogy később más hőtermelőre, például hőszivattyúra is átállhat a vizes rendszer.
Elektromos kazán és fűtőpanel összehasonlítása
| Szempont | Elektromos kazán | Elektromos fűtőpanel |
|---|---|---|
| Fűtési elv | Vizet melegít, amely a hőleadókban kering | Közvetlenül a helyiségben adja le a hőt |
| Energiaátalakítás | Elektromos ellenállásfűtés | Elektromos ellenállásfűtés |
| Rendszerszintű veszteség | Szivattyú, csövek, tároló és szabályozás függvénye | Nincs központi elosztórendszer |
| Új rendszer beruházása | Magasabb | Általában alacsonyabb |
| Meglévő vizes rendszer esetén | Kedvezőbb lehet | A meglévő rendszer feleslegessé válhat |
| Helyiségenkénti szabályozás | Zónákkal és szelepekkel megoldható | Minden panel saját termosztátot kaphat |
| Reakcióidő | Padlófűtésnél lassú, radiátornál gyorsabb | Általában gyors |
| Karbantartás | Kazán és teljes hidraulikai rendszer | Minimális |
| Meghibásodás hatása | Az egész ház fűtése leállhat | Általában csak egy helyiséget érint |
| Használati meleg víz | Megoldható megfelelő rendszerrel | Nem állít elő meleg vizet |
| H tarifa | Nem | Nem |
| Bővíthetőség | Gépészetileg összetettebb | Helyiségenként egyszerű |
| Zaj | Keringetőszivattyú hallható lehet | Ventilátor nélküli típusnál hangtalan |
| Hálózati teljesítmény | Gyakran nagy, központi háromfázisú fogyasztó | Hasonló összteljesítmény több áramkörre osztva |
Hogyan működik az elektromos kazán?
Az elektromos kazán fűtőbetétei elektromos energiával felmelegítik a zárt fűtési rendszerben keringő vizet. A keringetőszivattyú ezt a vizet eljuttatja a radiátorokhoz, padlófűtési körökhöz vagy más vizes hőleadókhoz.
A rendszer elemei lehetnek:
- elektromos kazán;
- keringetőszivattyú;
- tágulási tartály;
- biztonsági szelep;
- légtelenítők;
- előremenő és visszatérő csőhálózat;
- radiátorok vagy padlófűtési körök;
- osztó-gyűjtő;
- szobatermosztát;
- zónaszelepek és motoros működtetők;
- használatimelegvíz-tároló.
Egyes villanykazánok több teljesítményfokozatban kapcsolják a fűtőbetéteket, így nem mindig a teljes névleges teljesítménnyel működnek. A kazán modulációja azonban nem javítja az ellenállásfűtés alapvető energiaátalakítását; elsősorban a szabályozást és a hálózati terhelést teszi egyenletesebbé.
Hogyan működik az elektromos fűtőpanel?
Az elektromos fűtőpanel közvetlenül abban a helyiségben alakítja hővé a villamos energiát, ahol felszerelték.
A konvekciós készülék a helyiség levegőjét melegíti. Az infra és konvekciós hőleadást kombináló fűtőpanel a levegő melegítése mellett sugárzó hőt is biztosít. Az elektromos radiátor pedig nagyobb fűtőegységgel vagy hőtároló tömeggel egyenletesebb hőleadást adhat.
A fűtőpanel rendszerint rendelkezik:
- saját elektronikus termosztáttal;
- napi vagy heti programmal;
- ablaknyitás-érzékeléssel;
- gyermekzárral;
- egyes modelleknél Wi‑Fi-s vezérléssel;
- túlmelegedés elleni védelemmel.
Mivel minden helyiség külön termosztátot kaphat, a nappali, hálószoba, fürdőszoba és előszoba egymástól függetlenül szabályozható.
Az aktuális készülékek a norvég elektromos fűtőpanelek és az Atlantic elektromos fűtőtestek között tekinthetők meg.
Hatásfok: valóban többet fogyaszt a villanykazán?
A villanykazán és a fűtőpanel fűtőbetétje egyaránt közel teljes egészében hővé alakítja a felvett villamos energiát. Emiatt önmagában a kazán fűtőbetétje nem feltétlenül sokkal rosszabb hatásfokú, mint a fűtőpanel.
A rendszerszintű különbséget az okozhatja, hogy a villanykazánnál:
- villamos energiát használ a keringetőszivattyú;
- hő távozhat a fűtetlen térben vezetett csöveken;
- lehet tárolási veszteség;
- a központi szabályozás miatt szükségtelen helyiségek is felmelegedhetnek;
- rosszul beszabályozott rendszerben túl nagy lehet az előremenő hőmérséklet;
- a kazán és a szivattyú készenléti fogyasztása is jelentkezik.
Fontos pontosítás, hogy a fűtött téren belül elhelyezett kazánból vagy csővezetékből leadott hő a fűtési időszakban nem feltétlenül teljes veszteség, hiszen az is az épület belsejét melegíti. Akkor válik valódi veszteséggé, ha nem kívánt helyen, például pincében, garázsban vagy falon kívül távozik.
A fűtőpanelnél nincs központi elosztás: a villamos energia közvetlenül abban a helyiségben alakul hővé, ahol szükség van rá.
Egyszerű fogyasztási példa
Tegyük fel, hogy egy épület fűtési hőigénye egy szezonban 10 000 kWh.
- A fűtőpaneles rendszer villamosenergia-igénye megközelítőleg 10 000 kWh, a készülékek minimális készenléti fogyasztásával együtt.
- A villanykazánnak szintén körülbelül 10 000 kWh hőt kell előállítania, ehhez adódik a keringetés fogyasztása és az elosztórendszer tényleges vesztesége.
Nem helyes tehát azt állítani, hogy a villanykazán minden épületben automatikusan nagyságrendekkel többet fogyaszt. A különbség rendszerint nem magában a fűtőbetétben, hanem a teljes rendszer működésében és szabályozásában keletkezik.
A fogyasztási képlet mindkét rendszernél:
Névleges teljesítmény kW-ban × tényleges működési idő órában = felhasznált energia kWh-ban.
A tényleges működési időt az épület hővesztesége és a kívánt hőmérséklet határozza meg. További példák a fűtőpanelek fogyasztásáról szóló útmutatónkban találhatók.
Vezérlés és a villanykazán fogyasztása
A fűtőpaneles rendszer egyik legnagyobb előnye az egyszerű helyiségenkénti szabályozás. Minden készülék saját termosztáttal rendelkezhet, így például:
- az előszoba 18–20 °C-ra;
- a hálószoba 19–21 °C-ra;
- a nappali 21–22 °C-ra;
- a fürdőszoba csak a használati időszakokban magasabb hőmérsékletre
állítható.
Ez csökkentheti a szükségtelenül fűtött területet és az összesített működési időt.
A villanykazános rendszer sem szükségszerűen egyetlen termosztáttal működik. Korszerű zónavezérléssel, termosztatikus radiátorszelepekkel, motoros osztó-gyűjtőkkel és több szobatermosztáttal a helyiségek külön is szabályozhatók.
Ennek azonban ára és gépészeti igénye van:
- több termosztát;
- motoros zónaszelep;
- vezérlőközpont;
- hidraulikai beszabályozás;
- megfelelő minimális vízáramlás;
- esetenként puffertartály vagy hidraulikus váltó.
A jobb vezérlés önmagában nem garantál fix százalékos megtakarítást. Akkor csökkenti a fogyasztást, ha segítségével kevesebb helyiséget, rövidebb ideig vagy alacsonyabb hőmérsékletre fűtünk.
A különböző szabályozási megoldásokról a termosztátokat és vezérléseket bemutató cikkünk ad részletes tájékoztatást.
Mekkora elektromos teljesítmény szükséges?
Az épület fűtési teljesítményigényét nem a kazán vagy a fűtőpanel neve, hanem az épület hővesztesége határozza meg.
Ha egy ház számított hőigénye 9 kW, akkor:
- a villanykazán névleges teljesítményének el kell érnie ezt az értéket;
- a helyiségekben felszerelt fűtőpanelek összteljesítményének szintén körülbelül ekkora hőigényt kell lefednie.
Háromfázisú, szimmetrikus ellenállás-terhelésnél az elméleti áramerősség:
| Fűtési teljesítmény | Hozzávetőleges áram fázisonként |
|---|---|
| 6 kW | 8,7 A |
| 9 kW | 13 A |
| 12 kW | 17,3 A |
| 15 kW | 21,7 A |
A táblázat csak a fűtés terhelését mutatja. Emellett működik a sütő, főzőlap, bojler, mosógép és a többi háztartási fogyasztó is.
A 3×16 amperes csatlakozás elméleti összteljesítménye körülbelül 11 kW, de ez nem jelenti azt, hogy mind felhasználható fűtésre. Egy 9 kW-os kazán mellett kevés teljesítmény maradhat a háztartás egyéb berendezéseire.
A fűtőpanelek előnye, hogy a terhelés több áramkör és több fázis között osztható el. Üzem közben nem feltétlenül kapcsol be minden panel egyszerre, de hideg épület első felfűtésekor ez előfordulhat. Ezért a hálózatot nem szabad kizárólag a várható átlagfogyasztásra méretezni.
A teljesítményigényt és a fázisok terhelését minden esetben villanyszerelővel kell megterveztetni. Első tájékozódáshoz használható az elektromosfűtés-kalkulátor.
Beruházási költség
Új rendszer kialakításánál
Ha az épületben nincs vizes központi fűtés, a villanykazános rendszerhez szükség lehet:
- kazánra;
- radiátorokra vagy padlófűtésre;
- teljes csőhálózatra;
- keringetőszivattyúra;
- tágulási tartályra;
- biztonsági szerelvényekre;
- osztó-gyűjtőkre;
- termosztátokra;
- gépészeti tervezésre és kivitelezésre.
A fűtőpaneles rendszerhez ezzel szemben elsősorban:
- helyiségenként megfelelő készülék;
- falikonzol;
- megfelelő elektromos áramkör;
- esetleges hálózatbővítés
szükséges.
Teljesen új rendszer esetén ezért a fűtőpaneles megoldás beruházása általában lényegesen kisebb.
Meglévő vizes rendszer esetén
Ha a radiátorok, padlófűtési körök és csővezetékek már rendelkezésre állnak és jó állapotúak, más lehet az eredmény.
Ilyenkor egy villanykazán:
- felhasználhatja a meglévő hőleadókat;
- kisebb átalakítással beépíthető lehet;
- megtarthatja a központi fűtési komfortot;
- tartalék hőtermelőként kapcsolható vegyes vagy más kazán mellé.
Nem lenne szakmailag helyes azt állítani, hogy ilyen körülmények között semmi nem indokolhatja az elektromos kazán használatát. A döntéshez árajánlatot kell kérni mindkét rendszerre, beleértve a villamos hálózat szükséges módosítását is.
Átmeneti időszak: a fűtőpanel előnye
Tavasszal és ősszel gyakran csak egy-egy helyiségben van szükség rövid idejű fűtésre.
Központi villanykazánnál ilyenkor működésbe léphet:
- a kazán;
- a keringetőszivattyú;
- a teljes vagy egy teljes zóna csőhálózata;
- több radiátor vagy padlófűtési kör.
Fűtőpanel esetén csak az adott helyiség készülékét kell bekapcsolni. Ez különösen előnyös:
- fürdőszobában;
- dolgozószobában;
- vendégszobában;
- hétvégi házban;
- átmenetileg használt gyerekszobában;
- központi fűtés melletti rásegítésként.
A helyiségenkénti fűtés akkor hoz megtakarítást, ha valóban nem fűtjük ugyanarra a hőmérsékletre az egész épületet.
Karbantartás és meghibásodás
Villanykazános rendszer
A villanykazán égéstermék nélküli, ezért nincs égő, gázszelep vagy kémény. A teljes vizes rendszerben azonban több olyan alkatrész van, amely ellenőrzést vagy idővel javítást igényelhet:
- keringetőszivattyú;
- tágulási tartály;
- biztonsági szelep;
- automata légtelenítő;
- nyomásérzékelő;
- zónaszelep;
- kazánvezérlés;
- fűtőbetét;
- csőcsatlakozások;
- termosztátok és érzékelők.
A zárt fűtési kör vízkövesedése nem azonos a folyamatosan friss vízzel működő használatimelegvíz-rendszerével. Megfelelő feltöltővíz, kevés utántöltés és zárt rendszer mellett nem törvényszerű a gyakori fűtőbetétcsere.
Problémát okozhat viszont:
- a nem megfelelő vízminőség;
- a rendszeres frissvíz-utántöltés;
- az oxigénbejutás;
- az iszaposodás;
- a hibás tágulási tartály;
- a szivattyú vagy szelep meghibásodása.
A karbantartási gyakoriságot a kazán és a rendszer gyártói előírása alapján kell meghatározni.
Fűtőpaneles rendszer
A fűtőpanel egyszerűbb készülék, de nem teljesen hibamentes. Meghibásodhat:
- a termosztát;
- a vezérlőelektronika;
- a fűtőbetét;
- a Wi‑Fi-modul;
- a csatlakozóvezeték vagy kapcsoló.
Rendszeres karbantartásként általában elegendő:
- a készülék portalanítása;
- a légnyílások tisztán tartása;
- a vezeték és csatlakozás ellenőrzése;
- az elektromos hálózat időszakos felülvizsgálata.
A decentralizált kialakítás nagy előnye, hogy egy fűtőpanel hibája rendszerint csak egy helyiséget érint. Villanykazán-hiba esetén az egész központi fűtés leállhat.
Használati meleg víz – HMV
A fűtőpanel nem készít használati meleg vizet. Ezt külön villanybojlerrel, hőszivattyús vízmelegítővel vagy más rendszerrel kell megoldani.
Az elektromos kazán sem minden esetben készít automatikusan használati meleg vizet. Lehetséges megoldások:
- HMV-készítésre is alkalmas kombi villanykazán;
- elektromos kazánhoz kapcsolt indirekt tároló;
- külön elektromos bojler;
- külön hőszivattyús vízmelegítő;
- nagy teljesítményű átfolyós elektromos vízmelegítő.
Az átfolyós melegvíz-készítés nagy pillanatnyi elektromos teljesítményt igényelhet, ezért hálózatbővítés válhat szükségessé.
Elektromos kazán és fűtőpanel napelem mellett
Korábban gyakori érv volt, hogy a napelemes rendszer éves túltermelését villanykazánnal vagy fűtőpanellel használjuk fel. Ma ezt az elszámolási mód és a termelés időbeli eloszlása alapján kell megvizsgálni.
A legfontosabb probléma a szezonális eltérés:
- a napelem nyáron termeli a legtöbb energiát;
- a fűtés télen fogyaszt a legtöbbet;
- a nyári többlet villamos energia közvetlenül nem tárolható el télre;
- az elszámolási rendszer határozza meg a betáplált energia értékét.
A saját termelés helyben történő felhasználása mindkét rendszerrel lehetséges:
- fűtőpanellel egy-egy helyiség felfűtésére;
- villanykazánnal a vízkör vagy puffertartály melegítésére.
A puffertartály néhány órás vagy legfeljebb rövidebb időtartamú hőtárolást segíthet, de nem oldja meg a nyári és téli termelés közötti szezonális különbséget.
H tarifa igényelhető?
Sem a hagyományos elektromos kazán, sem a közvetlen ellenállásfűtésű fűtőpanel nem jogosult H tarifára.
A H tarifa olyan előírt szezonális jóságfokú hőszivattyús berendezésekhez igényelhető, amelyek a környezetből származó megújuló hőt hasznosítanak.
Ha a legfontosabb cél a villamosenergia-fogyasztás csökkentése, érdemes elolvasni a hőszivattyú és elektromos fűtőpanel összehasonlítását.
Mikor jobb választás az elektromos kazán?
Villanykazán lehet célszerű, ha:
- már rendelkezésre áll jó állapotú vizes rendszer;
- padlófűtést vagy meglévő radiátorokat szeretnénk megtartani;
- fontos a központi, egyenletes hőleadás;
- más kazán mellé tartalék vagy temperáló fűtést keresünk;
- később más központi hőtermelőre szeretnénk átállni;
- a használati meleg vizet is központilag szeretnénk kezelni;
- a villamos hálózat alkalmas a nagy központi terhelésre;
- a kazán és a szükséges gépészet kedvező áron kialakítható.
Mikor jobb választás a fűtőpanel?
Fűtőpanel lehet célszerű, ha:
- nincs kiépített vizes fűtési rendszer;
- alacsony beruházási költség a cél;
- helyiségenként külön szeretnénk szabályozni;
- gyorsan és kevés bontással kell fűtést kialakítani;
- csak néhány helyiséget használunk rendszeresen;
- átmeneti vagy kiegészítő fűtésre van szükség;
- minimális karbantartási igényt szeretnénk;
- fontos, hogy egy meghibásodás ne állítsa le az egész ház fűtését;
- nyaralót, irodát vagy kisebb lakást fűtünk;
- Wi‑Fi-s távoli vezérlésre van szükség.
A jelenlegi választási lehetőségeket a legjobb elektromos fűtőpaneleket bemutató cikkben lehet részletesebben összehasonlítani.
A Pelle és Pelle Kft. összegzése
Új, kizárólag elektromos fűtési rendszer kialakításakor általában a helyiségenként telepített fűtőpanelek adják az egyszerűbb, könnyebben szabályozható és kisebb beruházású megoldást.
Meglévő, jó állapotú vizes rendszer esetén azonban az elektromos kazánt sem szabad automatikusan kizárni. Ilyenkor a meglévő radiátorok vagy padlófűtés hasznosítása csökkentheti a beruházás különbségét.
Fogyasztásban egyik rendszer sem kínál hőszivattyús hatékonyságot. A villanykazán és a fűtőpanel is körülbelül egy egység villamos energiából állít elő egy egység hőt. A végső fogyasztási különbséget elsősorban:
- a cső- és tárolási veszteség;
- a keringetőszivattyú;
- a helyiségenkénti szabályozás;
- a ténylegesen fűtött terület;
- a beállított hőmérséklet;
- az épület hővesztesége
határozza meg.
A döntést ezért mindig az épület hőigénye, a meglévő rendszer állapota, a teljes beruházási ajánlat és az elektromos hálózat alapján kell meghozni.
Személyes segítségért keresse a Pelle és Pelle Kft. bemutatótermeit, az aktuális fűtőpanelek pedig a futespont.hu webáruházban tekinthetők meg.
Rövid GYIK
Melyik fogyaszt kevesebbet: az elektromos kazán vagy a fűtőpanel?
Azonos hasznos hőigénynél a fogyasztásuk hasonló nagyságrendű, mert mindkettő közvetlen elektromos ellenállásfűtés. A villanykazánnál a keringetés és a rendszer vesztesége, a fűtőpanelnél pedig a helyiségenkénti vezérlés befolyásolja a végeredményt.
Hatékonyabb a fűtőpanel a villanykazánnál?
Készülékszinten mindkettő közel egy egység hőt állít elő egy egység villamos energiából. Rendszerszinten a fűtőpanel előnyösebb lehet, mert nincs központi csőhálózat és keringetőszivattyú.
Mikor éri meg elektromos kazánt választani?
Elsősorban akkor, ha már rendelkezésre áll jó állapotú radiátoros vagy padlófűtéses vízkör, és ezt szeretnénk tovább használni.
Új építésnél melyik olcsóbb?
Ha nincs vizes rendszer, általában a fűtőpaneles megoldás beruházása kisebb, mert nem kell kazánt, csőhálózatot, radiátorokat vagy padlófűtést kialakítani.
Mekkora áram szükséges egy villanykazánhoz?
A kazán teljesítményétől függ. Egy 9 kW-os, háromfázisú kazán elméletileg körülbelül 13 ampert vesz fel fázisonként, de a háztartás többi fogyasztóját is figyelembe kell venni.
Kaphat H tarifát a villanykazán vagy a fűtőpanel?
Nem. A H tarifa a feltételeknek megfelelő hőszivattyús berendezésekhez igényelhető.
Készít használati meleg vizet a villanykazán?
Csak az erre alkalmas készülék vagy a hozzá kapcsolt melegvíz-tároló. Sok elektromos kazán kizárólag a fűtési vizet melegíti.
Karbantartásmentes a fűtőpanel?
Rendszeres gépészeti szervizt általában nem igényel, de tisztán kell tartani, és az elektromos csatlakozásokat időszakosan ellenőrizni kell.
Zónázható az elektromos kazános rendszer?
Igen. Több termosztáttal, motoros szelepekkel és megfelelő vezérléssel helyiségenként vagy fűtési körönként szabályozható, de ez növeli a beruházást és a rendszer összetettségét.
Napelem mellé melyik a jobb?
Ez az elszámolási módtól, a téli termeléstől és az épület hőigényétől függ. A nyári többlet nem azonos a télen rendelkezésre álló energiával, ezért önmagában a napelem nem dönti el a kérdést.